Amikor az NFS szériára gondolok, könnyek szöknek a szemembe (öröm-könnyek). Én ott voltam az első NFS megjelenésének idején, dermedten néztük a grafikát, a játékban levő videókat. Egy időutazás volt. Aztán jött a többi rész és az Electronic Arts felült egy hullámvasútra. Voltak részek és ötletek, amik nagyon betaláltak, de voltak siralmas NFS epizódok is. Mindegy, jöjjön néhány NFS, amit lehet LAN-ban játszani.
Az időben (és NFS részekben) nem mertem 2003-nál jobban visszamenni (pedig volt ezelőtt még nem kevesebb mint 6 epizód!), ekkor jelent meg a Need for Speed Underground, ami azidőtájt a Halálos Iramban film körüli őrületet akarta meglovagolni, mondhatom sikerrel.
10 év után a grafika kicsit kopottas (figyelitek, milyen finom vagyok?); meg is lepődtem, amikor felraktam a játékot, hogy vajon a játék készítésekor milyen töménytelen mennyiségű csillámport és csillogást használtak fel, de a borítókon nem találtam az összetevők listáját, így a receptet örök homály fedi. Mikor elindítottam egy pályát a lányaim átjöttek a szomszéd szobából, mert azt hitték karácsony van. Később egyébként más NFS játéknál is észrevehető ez a már-már giccses színkavalkád, mintha a Fővárosi Nagycirkusz egyik bohócának alsógatyájában kellene autót vezetni. A zenék nagyon jók, sokat dobtak a játékon (2003-ban). Az autók nem törnek.
Persze már akkoriban is nagyon próbálkoztak a védelemmel, ezért nincs a játékban közvetlenül LANos multiplayer, vagyis van, de internetkapcsolat kell hozzá. Erre persze van megoldás, le kell tölteni a mellékelt fájlt és működik az offline LAN.
A gépigény már-már vicc-kategória:
CPU: Intel Pentium III 700 Mhz, vagy több
RAM: 256 MB
VGA: 32 MB (DirectX 9)
HDD: papíron 450 MB, nálam 1,3 GB (ez olyan lehet, mint autóknál a gyári fogyasztási érték és a valóság)
Max 4-en játszhatunk, lehet egymás ellen mérközni Körversenyben (Circuit), Sprintben, Sodródásban (Drift) és Gyorsulásban (Drag).
